Az Atacama-sivatag Chile és Peru területén az Andok és a Csendes-óceán között terül el. A csodás sivatag hossza 1000 kilométeres, széltében pedig legfeljebb 160 kilométer. Ez a sivatag a Föld egyik legszárazabb térsége. A nagy szárazság oka az egyik oldalán elterülő Andok, a másik oldalán pedig parti hegység. Az Atacama sivatag annyira száraz, hogy a környezetében lévő 6800-as magasságban lévő hegyek nem rendelkeznek gleccserekkel. Az átlagos csapadékmennyiség chilei Antofagasta-nál 3 mm évente és volt olyan, amikor ezen a területen 40 évig egyáltalán nem esett eső. Innen 75 kilométerre található az akár őskori monstrumnak is tekinthető Mano del desierto, azaz a Sivatag keze, az igazság azonban az, hogy 1992 készítette egy Mario Irarrazabal nevű szobrász. Messziről először úgy tűnik, mintha a kézhez egyszer csak felbukkanna egy emberi alakzat is, de ahogy közeledünk felé, rájövünk, hogy már csak a sivatag homokjából kiérő kezét láthatjuk. Az Atacama-sivatag egyik látványossága 11 méter magas, és az "Emlékmű a megfulladtakhoz" címet viseli.
A döglött szöcskemaradvány felfestésének egyik oka, hogy hogy Van Gogh is sokszor festett a szabadban, és a szél gyakran fújt rá a képekre rovarokat, porszemeket, fűszálakat. Egy levélben, amelyet 1885-ben küldött testvérének, Theónak, a Van Gogh azt írja, hogy a neki festett négy képről nagyjából 100 legyet távolított el.
Simon Becknek jó oka van arra, hogy az önkifejezés ezen módját választotta, ugyanis egészségügyi okokból nem űzhet sportokat, csak gyalogolhat. Egyszer pedig úgy döntött, produktívan is tölthetné a gyaloglást, ezért elkezdett formákat taposni a hóba. Simon saját bevallása szerint még éjjel is folytatja a munkát, ha kell egyetlen fejlámpa segítségével. Hiszen az egész alkotás geometria, ha előre kiszámolja a lépéseit, akkor nem baj, hogy nem látja a teljes formát.
